Printed From:

EPIDEMIOLÓGIAI ADATOK

Diftéria (torokgyík)

A diftéria súlyos betegség, a betegek 5-10%-a meghal, sőt egyes korcsoportokban (5 év alatt, 40 év felett) a halálozás elérheti a 20%-ot is.

2008-ban az Európai Unióban összesen 47 esetet jelentettek, melynek 62%-a Litvániából származott.

Magyarországon a védőoltások bevezetése előtti időkben a diftéria járványos volt, 100 000 ember közül 200 fertőződött meg. A betegség halálozási aránya 20% körüli volt, azaz a 200 fertőzöttnek az ötöde (40 ember) meghalt.

Diftéria ellen Magyarországon 1928 óta oltanak, az oltás 1938-ban vált kötelezővé.

Hazánkban 2000 és 2009 között nem regisztráltak diftériás esetet.

Tetanusz (merevgörcs)

Kezeletlen esetben három beteg közül kettő meghal. Napjainkban megfelelő kezelés mellett az esetek 10%-a halálos kimenetelű. Az Egyesült Államokban évente kb. 30 új eset fordul elő.

Magyarországon az ötvenes évek elején évi 500 megbetegedés, közöttük 30-40 újszülöttkori (köldöktetanus) fordult elő. Az általános halálozási arány 40%, újszülöttkorban pedig 80% volt.

A diftéria-tetanus-pertussis (DTP) oltást 1954-ben tették kötelezővé.

Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint 2007-ben és 2008-ban Magyarországon négy-négy megbetegedést jelentettek, 2009-ben hat esetet regisztráltak, melyből egy volt halálos kimenetelű.

A Magyarországon előforduló esetek elsősorban a 60 éven felüliek körében tapasztalhatók. A betegség okozta halálozási arány továbbra is magas, 10 fertőzéses eset közül 4-5 halállal végződik.

Pertussis (szamárköhögés)

A szamárköhögés igen súlyos lefolyású lehet, különösen fiatal csecsemőkorban. A kórházi kezelést igénylő esetek száma és a szövődmények gyakorisága az életkor előrehaladtával csökken.

Mivel a szamárköhögés bejelentendő fertőzés, Európában 2008-ban 18.807 igazolt esetet jelentettek.

A védőoltások bevezetése előtt a betegség morbiditása Mo-on 100-600/100 000 volt. Az általános letalitás 1% körüli volt, de ennek 75%-át 1 éven aluliak tették ki.

A diftéria-tetanus-pertussis (DTP) oltást 1954-ben tették kötelezővé.

Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint Magyarországon 2008-ban és 2009-ben is 33 új esetet regisztráltak, azonban az elmúlt években haláleset nem történt.

Poliomyelitis (gyermekbénulás)

A fertőzés legtöbbször tünetmentesen zajlik, de ritkán, kb. 1%-ban súlyos bénulást okoz. Ha a légzőizmokat is érinti a betegség, tartós gépi lélegeztetésre szorulhat a beteg és a halálozás is gyakori; a gyermekek 2-5%-ában, a felnőttek 15-30%-ában halálos kimenetelű.

Az ötvenes évek végétől bevezetett, hatékony védőoltással végrehajtott oltási programokkal a járványokat sikerült megfékezni. A világon 1988-ban még 350 000 eset fordult elő, 2008-ban már csak 1659 esetet jelentettek, főként Ázsiából és Afrikából. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) regionális bizottsága 2002. június 21-én hivatalosan elismerte Európa polio-mentességét és célul tűzte ki azt, hogy Földünkről a fekete himlő után, globális védőoltási program segítségével ez a betegség is teljesen eltűnjön. Magyarországon az első jelentős gyermekbénulás-járvány 1931-ben fordult elő, de a járványügyi helyzet 1950-1959 között vált igazán súlyossá. 1958 óta rendszeres védőoltást kapnak gyermekbénulás ellen a gyermekek. A Sabin-féle élő gyermekbénulás elleni védőoltást 1958-tól 1991-ig alkalmazták Magyarországon, a 33 év alatt még fellépő 56 poliomyelitis esetből 47-nél volt igazolható az oltással való összefüggés. Vadvírus okozta betegség a 70-es évek közepétől, oltási betegség pedig a több éve bevezetett, elölt vírust tartalmazó vakcina alkalmazása óta nem fordult elő hazánkban.

Hib fertőzés

A Hib betegség nagyon veszélyes és súlyos kórkép. A Haemophilus influenzae b fertőzések 50-65%-ában gennyes agyhártyagyulladás (meningitis purulenta) alakul ki. Halálos kimenetel az esetek 2-5%-ában, idegrendszeri maradványtünetek a gyógyult betegek 15-30%-ában fordul elő.

Az invazív Hib betegség 17%-ában gennyes gégefedő gyulladás (epiglottitis) jelentkezik, amely a lázas, rossz általános állapotú gyermeknél nyálcsorgással járó nyelésképtelenséget, és életveszélyes, fulladásos tünetekkel járó, légúti szűkületet okoz.

Gennyes tüdőgyulladás az esetek 15%-ában alakul ki. Gennyes ízületi gyulladás 8%-ban fordul elő, 2-6%-ban pedig bőrt és csontokat érinti a fertőzés.

Az Egyesült Államokban a védőoltás bevezetése előtt évente húszezer öt év alatti gyermek betegedett meg Hib fertőzésben, közülük ezren meghaltak. A védőoltás bevezetésének köszönhetően 1996-2000 között az esetszám évi 68-ra, 2006-ra 29-re esett vissza.

Magyarországon a Hib elleni védőoltás 1999. április elsejétől kötelező. Eleinte önálló vakcinaként kapták a csecsemők, 2006 óta használunk ötkomponensű oltóanyagot, amelyben ez az egyik összetevő.

Azt megelőzően a Hib fertőzés hazánkban is főként az 5 éves kor alatti korosztályban okozott súlyos, életet veszélyeztető betegséget. Mivel a gyermekpopuláció átoltottsága jelenleg több mint 99%-os, a megbetegedés csak szórványos előfordulású, az oltatlanokat, valamint a súlyos alapbetegségben, immunhiányban szenvedőket fenyegeti.

Forrás

  1. 1. Annual epidemiological report on communicable diseases in Europe – 2010
        http://www.ecdc.europa.eu/en/publications/Publications/Forms/
    ECDC_DispForm.aspx?ID=578
  2. 2. Budai József – Nyerges Gábor: Védőoltások, Medicina Könyvkiadó Rt., 1997.
  3. 3. http://www.oek.hu/