Printed From:

Haemophilus influenzae b (Hib) okozta betegség

Mi okozza a Hib fertőzést?

Mi okozza a Hib fertőzést?

A Hib fertőzést egy baktérium a Haemophilus influenzae „b” típusa okozza. A baktériumnak hatféle típusa ismert (a-tól f-ig). A leggyakoribb a „b” típus, mely felelős a súlyos betegség kialakulásáért.

Hogyan terjed a Hib fertőzés?

A Hib betegség kórokozója direkt kontaktussal, főként cseppfertőzés útján terjed emberről emberre. A baktérium az orr- és torokváladékban tünetmentes állapotban hetekig, akár hónapokig jelen lehet. Ha a baktériumok a véráramba és/vagy az agyhártyákra, a tüdőbe, esetleg egyéb szervekbe kerülnek, életet veszélyeztető, súlyos betegséget okozhatnak.

 

Milyen hosszú a Hib fertőzés lappangási ideje?

A betegség lappangási ideje pontosan nem ismert, de feltételezhetően rövid, mindössze néhány nap.

Melyek a Hib fertőzés klinikai tünetei?

A Hib betegség klinikai tünetei attól függenek, hogy a véráramfertőzés nyomán melyik szervrendszert érinti dominánsan a fertőzés. (lásd a következő kérdést)

Mennyire súlyos a Hib fertőzés

Mennyire súlyos a Hib fertőzés?

A Hib betegség nagyon veszélyes és súlyos kórkép. A vérbe kerülő kórokozók vérmérgezést okoznak, miközben különböző szerveket is megbetegítenek. A véráramfertőzés (szepszis) esetenként szervi tünet nélkül jelentkezik. Főként fiatal csecsemőkorban a véráramfertőzés egyetlen klinikai tünete a bágyadtság, táplálhatatlanság lehet. Véráramfertőzésre a rohamosan romló általános állapot mellett, láztalanul is jelentkező szapora szívverés, szapora légzés, sápadtság, hűvös végtagok, márványozott bőr utal, mely beavatkozás nélkül ún. szeptikus sokk kialakulásához vezet. A következmény sokszervi elégtelenség, mely a beteg halálát okozhatja. A Haemophilus influenzae b fertőzések 50-65%- ában gennyes agyhártyagyulladás (meningitis purulenta) alakul ki. A gennyes agyhártyagyulladás leggyakoribb klinikai tünete a romló általános állapot mellett jelentkező lázzal, fejfájással, hányással és eszméletzavarral kísért tarkókötöttség. Halálos kimenetel az esetek 2-5%-ában, idegrendszeri maradványtünetek a gyógyult betegek 15-30%-ában fordul elő.

Az invazív Hib betegség 17%-ában gennyes gégefedő gyulladás (epiglottitis) jelentkezik, amely a lázas, rossz általános állapotú gyermeknél nyálcsorgással járó nyelésképtelenséget, és életveszélyes, fulladásos tünetekkel járó, légúti szűkületet okoz.

Gennyes tüdőgyulladás az esetek 15%-ában alakul ki. Elesettség és láz mellett jelentkező köhögés, szapora, szabálytalan, nyögő légzés hívja fel a figyelmet az alsó légúti gennyes fertőzésre. Gennyes ízületi gyulladás 8%-ban fordul elő, 2-6%-ban pedig bőrt és csontokat érinti a fertőzés.

Az Egyesült Államokban a védőoltás bevezetése előtt évente húszezer öt év alatti gyermek betegedett meg invazív Hib fertőzésben, közülük ezren meghaltak. A védőoltás bevezetésének köszönhetően 1996-2000 között az esetszám évi 68-ra, 2006-ra 29-re esett vissza.

Magyarországon a Hib elleni védőoltást 1999-ben vezették be. Azt megelőzően a Hib fertőzés hazánkban is főként az 5 éves kor alatti korosztályban okozott súlyos, életet veszélyeztető betegséget. Mivel a gyermekpopuláció átoltottsága jelenleg több mint 98%-os, a megbetegedés csak szórványos előfordulású, az oltatlanokat, valamint a súlyos alapbetegségben, immunhiányban szenvedőket fenyegeti.

Hogyan állapítható meg a Hib fertőzés?

A Hib betegség diagnózisa a vér és a különböző testnedvek, például az agyvíz, mellüregi folyadék mikrobiológiai vizsgálatával állapítható meg.

Hogyan kezelhető a Hib fertőzés?

A Hib betegség kezelése vénás antibiotikummal történik. Ennek ellenére a kezelt agyhártyagyulladásos betegek 3-6%-a mégis meghal. Az esetek túlnyomó része intenzív osztályon történő komplex kezelést igényel.

El lehet-e többször kapni az invazív Hib betegséget?

Igen. A Hib fertőzés elszenvedése nem eredményez megfelelő mértékű, védettséget biztosító ellenanyagképzést a szervezetben, ezért a gyermekeket gyógyulást követően védőoltásban kell részesíteni.

Az itt szereplő információk nem minősülnek orvosi tanácsnak.
Bővebb információért, kérjük, forduljon kezelőorvosához illetve egészségügyi szakemberhez.