Printed From:

Fontos információk az influenzáról

A válaszok megjelenítéséhez kérem kattinson a kérdésekre!

Az influenza súlyos, de akár halálos kimenetelű betegség is lehet. Az influenza vírus okozza.

Mert tüneteikben hasonlítanak egymásra. Az influenza kezdő tünetei megegyeznek a nátháéval, de csak a betegség elején. Az influenza gyakran magas lázzal és levertséggel, gyengeséggel vagy akár súlyos megbetegedéssel folytatódik, mert a vírus sokkal agresszívebb, előfordul haláleset is.

A közönséges náthát több száz fajta egyéb légúti vírus okozhatja, ezek viszont kivételesen ritkán okoznak súlyos megbetegedést, a halálos kimenetel pedig szinte ismeretlen.

Az influenza főként légúton, cseppfertőzés útján köhögéssel tüsszentéssel vagy érintkezéssel terjed. A vírus nagy távolságokat tehet meg, zárt helyiségekben (tömegközlekedés, irodaházak, üzemek, bevásárlóközpontok, stb.) pedig akár hosszú ideig a levegőben keringhet.

A fertőzöttek 5-10%-a betegszik meg, de a nem megbetegedett, tünetmentes fertőzöttek is terjesztik a vírust. A védőoltásban részesült személyek nem csak saját magukat védik az influenza ellen, de a fertőzést sem adják tovább.

Egy átlagos influenza szezonban (a pandémiától eltekintve) a lakosság minimum 5-10%-a fertőződik meg az influenza vírussal, ám ez az arány a kisgyermekeknél a 30%-ot is elérheti.

Ahol az emberek nagy csoportokba tömörülve élnek, dolgoznak vagy szórakoznak, ez az arány jóval nagyobb lehet (óvodák, iskolák, tömegközlekedés, irodaházak, üzemek, bevásárlóközpontok, stb.).

A lakosság sok esetben összetéveszti a hasonló tüneteket előidéző, ám jóval enyhébb lefolyású náthával, ezért nem tulajdonít kellő jelentőséget az influenzának, pedig az több megbetegedést és halálesetet okoz néhány hét alatt, mint az összes többi fertőző betegség egész évben.

A világban az influenzajárványok és világjárványok évi 250-500 ezer életet követelnek. Magyarországon a 2009-2010-es szezonban 134, a 2010-2011-es szezonban 89 laboratóriumi vizsgálattal igazolt halálesetet okozott az influenza vírus.

Az influenza cseppfertőzéssel, ritkán közvetlen érintkezéssel vagy tárgyak útján terjed. Higiénés módszerekkel sok kórokozó terjedése meggátolható, de az influenzáét csak korlátozni lehet, hiszen a járvány megakadályozásának legjobb módja az lenne, ha nem találkoznánk más emberekkel – ami természetesen lehetetlen.

 

A megbetegedés minden korosztályt érinti: a kisgyermekeken, időseken és betegeken kívül az egészséges felnőtteket is. A gyerekek és az idősek a leginkább veszélyeztetettek, de a felnőtt lakosság megbetegedése is gyakori.

A kisgyermekek akár 20-30%-a is megbetegedhet. Immunrendszerük még védtelen, valószínű, hogy életük első influenza vírusával találkoznak, közösségbe járhatnak (bölcsőde, óvoda, iskola) és a higiénés előírások betartására sem ügyelnek kellően.

Felnőtteknél a betegség gazdasági és társadalmi oldala kerül előtérbe, hiszen otthonmaradás esetén kiesnek a munkából, amivel jelentős bevételtől is eleshetnek. Ezen túlmenően megfertőzhetik a családot, vagy ha mégis úgy döntenek, hogy betegen dolgozni mennek, a kollégáknak is.

Az influenza vírus a szokásos felső légúti fertőzés mellett érintheti közvetlenül a tüdőt, szívet, agyat, izmokat, ezáltal gyakran önmagában is súlyos megbetegedést okoz, illetve súlyosbítja a már meglévő krónikus betegségeket.

Az influenza magas lázat okoz, ami önmagában is veszélyes lehet. A magas láz emeli a pulzusszámot, szívbetegség esetén jelentősen megterheli a keringést. 39 oC láz esetén az erek falaira ható vérnyomás megnő, amely egy egyébként is magas vérnyomásos beteg esetében fokozott kockázatot jelent.

Az influenza felboríthatja a cukorbetegek cukoranyagcsere egyensúlyát is, ezért több gyógyszer kell a betegség idején a vércukorszint megtartására. Nagyon gyakoriak a szövődmények is, főleg, ha a szervezet legyengült.

Az influenza által okozott direkt károkat a táppénz okozza, mert a betegség első két hetét a munkáltatónak kell fizetnie. A közvetett károkért a munkavállaló betegsége miatti termelékenység-csökkenés tehető felelőssé.

Ha a dolgozó mégis úgy dönt, hogy betegen is felkeresi a munkahelyét, megnő az esély arra, hogy megfertőzze a többi kollégát.

Fokozott veszélynek vannak kitéve a sok személlyel érintkező dolgozók (pl. az irodaházak, nagyüzemek, bevásárlóközpontok személyzete, ügyfélszolgálat dolgozói, stb.), valamint azok, akik a szabadban dolgoznak (pl. a közterületfenntartók, építőipari dolgozók, stb.) az állandó hőmérséklet-ingadozás és a nedvesség miatt. Az influenza fertőzés okozta kellemetlenségek védőoltással megelőzhetőek.

Az influenzát lábon kihordani nem szerencsés.

Az influenzás beteg ugyanis a levertség, fej- és izomfájdalmak miatt egyrészről rosszabbul és figyelmetlenebbül dolgozik, másrészről megfertőzheti a kollégákat is, amivel a károk is megsokszorozódhatnak.

Megfelelő higiénés szabályok betartásával sok kórokozó terjedése meggátolható, ám az influenzát csak korlátozni lehet. Mégis fontos a gyakori kézmosás, hiszen a vírus érintkezés útján is terjed. Soha sem lehet tudni, hogy mikor fog az ember kezet egy olyan influenzás beteggel, aki előtte köhögött, eltakarta a száját vagy a markába tüsszentett.

Az influenza megelőzésének hatékonyabb módja a védőoltás, amely 70-90%-os védettséget nyújt a fertőzés ellen.

Magyarországon széles a választék a védőoltások terén: jelen vannak a legfontosabb nemzetközi vakcina gyártók, és létezik helyi gyártó is. Összesen több mint 7 influenza elleni oltás is engedélyezve van.

A vírustörzsek összetétele szempontjából nincsenek különbségek az oltások között, mert minden gyártó a WHO utasítását követi. A WHO írja elő minden évben, hogy mely vírus törzsek legyenek benne az oltásban, és ez a világon minden vakcina gyártó számára kötelező érvényű.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján a tavalyihoz képest idén két új vírustörzset is tartalmaz a már elérhető, influenza elleni vakcina. A H1N1 egyik változatán kívül – amelyet már tavaly is alkalmaztak – az A típus H3N2 törzsét, valamint az összetevőkben levő B törzs is új.

Az egyéb összetevők szempontjából már vannak észlelhető különbségek.

Van teljes vírusos oltás, valamint hasított vírusos oltások is, amelyek az influenza vírusnak csak egy töredékét tartalmazzák, pontosan szükséges antigéneket egyéb biológiai selejt nélkül.

Van olyan oltás, amely tartalmaz alumínium alapú adjuvánst (ez az oltás hatékonyságát hivatott növelni), de olyan oltás is van, amely nem tartalmaz semmilyen tartósítószert.

A kiszerelés szempontjából van hagyományos intramuszkuláris tűvel felszerelt oltás, de most már elérhető az intradermális beadású, mikrotűs influenza elleni védőoltás is, melynek legfontosabb előnye, hogy az eddig megszokott, izomba történő beadás helyett a bőr felszínébe juttatja az oltóanyagot.

Mivel a bőr aktív szereplője az immunrendszernek, rengeteg immunsejt, ér és nyirokcsomó van a közvetlen közelben, ahonnan könnyebben, gyorsabban kerül az oltóanyag az immunrendszer „figyelmébe”, így kevesebb hatóanyaggal éri el ugyanazt a hatást: a beadásra kerülő oltóanyag térfogata csak egyötöde a hagyományos influenza elleni oltásokhoz viszonyítva.

A következő csoportok részére ingyenes az oltás: 65 év felettiek, 6 hónaposnál idősebb krónikus betegek, terhes nők.

Nekik nincs más dolguk, mint elmenni a háziorvoshoz, ahol a meglévő készletből azonnal megkaphatják az oltást minden további utánajárás nélkül.

A társadalom többi csoportja számára is elérhető a védőoltás, azonban számukra az térítésköteles. Mivel az oltások receptkötelesek, el kell menni a háziorvoshoz receptért, onnan a patikába, majd vissza a háziorvoshoz beadásra.

Az influenza elleni oltás elegendően hosszú védettséget nyújt ahhoz, hogy átvészeljünk egy influenza szezont. Ideális még az influenzajárvány kezdete előtt beadatni az oltást, mivel a védelem kialakulásához 3 hét szükséges. Az influenzajárvány kezdetéről csak a járvány kitörése után két héttel értesülünk. Ennyi idő szükséges ahhoz, hogy az ÁNTSZ begyűjtse és feldolgozza az adatokat, és hogy kijelenthesse hivatalosan, hogy járvány van.

Az USA hivatalos állásfoglalása szerint, amint elérhetőek az oltások, már lehet oltani.

Általában októberben, novemberben elkezdődik az ún. náthaszezon, szorosan összefüggve az iskolák és óvodák kezdetével. Ilyenkor gyakori a mindenfajta lázas, torokfájásos és orrfolyós tünet, amely a náthákat jellemzi, viszont erre az okra hivatkozva az influenza elleni védőoltás beadása gyakran el van halasztva, amíg teljesen ki is futunk az időből. Ezért ideális szeptember és október az oltás beadására.

Maga az influenzajárvány általában december végén, január elején kezdődik, tehát van értelme a novemberi, sőt a decemberi oltásnak is.

Általában az oltások hosszú távú védettséget adnak. Ehhez viszont a legtöbbször több emlékeztető adagra van szükség. Ezért kapnak a kisgyermekek két év alatt például négy adag gyermekbénulás, torokgyík és szamárköhögés elleni védőoltást.

Egy adag influenza elleni oltás mindössze arra elég, hogy az ember szervezetében a rövid távú, egy szezonra szóló védekezéshez szükséges ellenanyagok termelődését kiváltsa.

Ha nincs emlékeztető oltás, nem alakul ki az ember szervezetében olyan immunmemória, amely a hosszú távú védelmet biztosítja. Mivel az influenzavírus nagyon változékony és szinte minden évben új törzs ellen kell védekeznünk, ezért a hosszú távú védelem kialakítása nem cél.

A védőoltás mellett minden évben kiáll mind a magyar-, mind pedig a nemzetközi közegészségügyi hatóság is.