Ön itt áll:

Tools Content :

 
 

Influenza - a kisbabák nagy betegsége

A csecsemő- és gyermekkori influenzafertőzés elleni védőoltás

Az influenza két életkorban – csecsemő és idős korban - igen jelentős fertőzés, mivel ebben a két korcsoportban, valamint a krónikus betegségben szenvedőkben, jelentős a szövődmények kialakulásának kockázata. Ebben a cikkben a kisgyermekek influenza fertőzésének jellemzőiről és a megelőzés lehetőségeiről szeretnénk beszélni.

Hol alakulhat ki a leggyorsabban a fertőzés? Természetesen közösségekben. A bölcsődébe, óvodába, iskolába járó gyermekek között terjed leggyorsabban, influenzajárvány idején 3 gyermek közül 1 biztosan megfertőződik. Összehasonlításképpen a fertőzésveszély a 18 év feletti lakosság esetében 10-ből 1 felnőttre módosul. A gyermekek központi szerepet játszanak az influenza terjedésében egy-egy közösségen belül. A kisgyerekes családok körében az influenza kétszer olyan sűrűn fordul elő, mint nagyobb gyerekkel együtt élő családok esetén. A családok 36 százalékában, ahol a gyermek influenza vírussal fertőződik, legalább egy családtagját továbbfertőzi.

Az influenza tünetei könnyen megkülönböztethetőek a megfázástól, a szülők mégis gyakran összekeverik a betegségeket. Ismeretek hiányában influenzajárvány idején a vírus futótűzként terjed a családok, iskolák közösségében. A közegészségügyi hatóság egyik legfontosabb feladata az ismeretek terjesztése.

Hogyan különböztessük meg az influenzát a megfázástól?

Az influenzát hirtelen fellépő magas láz, köhögés, végtagokban és a hátban érezhető fájdalom, fejfájás és 2-3 hétig tartó kimerültség tünetei jellemzik. A gyermekeknél további tünetként orrfolyás, hányinger és hányás, valamint hasmenés jelentkezhet. Ezzel szemben a megfázás fokozatosan jelentkezik, jellemzője a kaparó vagy gyulladásos torok, orrfolyás, tüsszentés, köhögés és néhány esetben 38oC alatti láz. A gyermekek évente 6-8 alkalommal fáznak meg. Szemben az influenzával a közönséges megfázás esetében a tüneteket gyors felépülés követi.

A csecsemő- és gyermekkori influenzafertőzés is járhat komolyabb, súlyosabb komplikációkkal. A kicsikben az alsó légúti fertőzések mellett a leggyakoribb komplikáció a középfülgyulladás, átlagosan minden negyedik betegben. A középfülgyulladás hallási problémákat okozhat, ami a beszédképesség fejlődésének késleltetéséhez vezethet. Emellett Európában egyebek közt asztma is a szövődmények közt bukkan fel.

A riasztó adatok ellenére egy francia tanulmány szerint átlagosan tíz anyából csupán 1 tartott attól, hogy a gyermeke influenza vírussal fertőződik.

Az influenza diagnózisa két pilléren alapul: a jellegzetes klinikai tünetek meglétén, illetve az influenza vírus kimutatásán (a beteg torokváladékából, vagy vérből végzett ellenanyag-vizsgálattal). Magyarországra jellemzően az influenza a téli időszakban - szezonálisan - január második felében ér ide, és általában legfeljebb 6-8 héten át fordul elő járványos formában. Maga a fertőzés könnyen összekeverhető más légzőszervi fertőzésekkel, mivel a betegség kezdeti tünete az influenzához hasonló magas láz és légzőszervi panaszok.

Védelem az influenza ellen

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) létrehozta a Globális Influenza Felügyeleti Hálózatot, amelynek feladata az influenzajárványok figyelemmel kísérése és az igen változékony influenza vírusok azonosítása minden évben folyamatosan. A Hálózat veszély esetén figyelmezteti az egészségügyi szakembereket és tájékoztatja a közvéleményt. A WHO munkáját a regionális Influenza Felügyeletek, köztük az európai (EISS) illetve a nemzeti influenzafigyelő rendszerek segítik.

Az influenza elleni védőoltás

A védőoltás az influenza elleni harc egyik sarokköve, melyet a WHO, valamint fertőző betegségekkel foglalkozó szakorvosok is ajánlanak minden veszélyeztetett csoport számára. Az Országos Tisztiorvosi Hivatalnak van érvényes módszertani útmutatója az influenzáról, melyben meghatározzák a a fokozottan veszélyeztetetteket, azaz az oltandók körét – 6-23 hónaposok, 60 éven felüliek és a krónikus betegségben szenvedők, életkortól függetlenül.

Az oltás kifejlesztésében évről évre a WHO információit használják. Az oltások a hatékonyságát különböző klinikai vizsgálatokkal igazolták. Ideális az lenne, ha mindenki megkapná a védőoltást, azonban Magyarországon - több európai országhoz hasonlóan - csak a különösen veszélyeztetettek és a 60 évnél idősebbek juthatnak hozzá ingyenesen. A kampányok és a WHO ajánlása ellenére egy tanulmány megállapítja, hogy a gyermekek nem jutnak hozzá kellő mértékben a védőoltáshoz (Európában az egészséges gyermekek csak 5 százalékát oltatják be a szülők).

További gondot jelent az influenza elleni harcban, hogy a prognózisokhoz képest melyik influenza törzs, és annak mely új változata jelentkezik a járványveszélyes időszakban. Ez a védőoltás hatásosságát nagymértékben befolyásolja, az oltás átlagosan 30-90%-os védettséget jelent.

Milyen vakcinák léteznek?

Influenza ellen minden életkorban rendelkezésre állnak – recept ellenében, illetve a háziorvostól térítés nélkül – kapható vakcinák. A 3 évnél fiatalabbakat a receptre kapható, úgynevezett „hasított” (split), illetve „alegység” (subunit) vakcinák valamelyikével ajánlott oltani már hat hónapos kortól. Több gyártó oltóanyaga is rendelkezésre áll a gyógyszertárakban.

Influenzaveszélyes időszakban jól megfigyelhető az antibiotikumok és a recept nélkül kapható gyógyszerek (pl. köhögéscsillapítók) megnövekedett alkalmazása. Azonban az antibiotikumok és a recept nélküli gyógyszerek nem támadják meg a betegség alapvető okát: magát a vírust. Emiatt ismét szeretném kihangsúlyozni a megelőzés fontosságát, és a védőoltás kiemelt szerepét minden korosztályban, beleértve a kisgyermekeket is.

Dr. Mészner Zsófia
OGYEI főigazgató-főorvos